Témák a szoptatásról
- Szülés és az első hetek a babával
- A kisbaba valódi szükségletei
- Szoptatási testhelyzetek
- Fejés
- Az anyatej tárolása
- Hozzátáplálás
- Szoptatás házon kívül
- Együttalvás a babával
- Ikrek szoptatása
- Szoptatás és gyógyszerszedés
- Örökbefogadott baba szoptatása
- Dőlj hátra és szoptass!
- Szoptatásbarát Babakelengye
Hozzátáplálás
Az első 6 hónapban az anyatej fedezi a babák táplálék és folyadék igényét, ezért optimális esetben nincs szükség egyéb kiegészítésre.
Betöltött 6 hónapos korban fokozatosan megkezdődhet a hozzátáplálás, ügyelve arra, hogy 1 éves korig továbbra is az anyatej legyen az első számú táplálék.
“A La Leche Liga, A Szoptatásért Magyar Egyesület, az Egészségügyi Világszervezettel és az európai ajánlásokkal egyetértésben a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást, majd pedig – megfelelő kiegészítő táplálás bevezetése mellett – a 2 éves korig vagy azon túl folytatott szoptatást tartja a csecsemő- és kisgyermektáplálás optimális módjának, és ezért ezt javasolja. ”
Forrás: Meddig elég az anyatej?
Minden baba különböző, ezért a hozzátáplálást is különbözőképpen fogadják. Vannak babák, akik 6 hónaposan már falnának és olyanok is akadnak, akik a kóstolgatás időszakát jó pár hónappal kitolják. Segítségünkre lehet, ha továbbra is babánk jelzéseit figyelve alakítjuk a hozzátáplálást.
Milyen jelekből látszik, hogy a baba érett a hozzátáplálásra?
- betöltötte a 6 hónapos kort
- nem löki ki a nyelvével az ételt (a szopó mozgás mellett ilyenkor jelenik meg a szilárd étel elfogyasztásához szükséges száj- és nyelvmozgás
- kezével nyúl az étel után és önállóan a szájába tudja venni
- szívesen elfogadja az ételt
- megjelennek az első fogak
- tud ülni
Fontos, hogy a fenti jelek nem minden esetben jelentkeznek egyszerre és bizonyos jelek, mint például “nyúl az étel után” már négy hónapos korban megjelennek, de ez nem az ennivalónak szól, hanem annak, hogy ebben a korban minden érdekes tárgyat a szájába vesz a baba. Ügyeljünk az egyéni fejlődési eltérésekre és ha elbizonytalanodunk kérjünk segítséget.
Hogyan fogjunk hozzá?
Johanna féléves lett és megkóstolta élete első falatkáját, ami nem anyatej.
- Az első kóstolókat időzítsük délelőttre vagy délre.
- A kiegészítés előtt szoptassuk meg a babát, mert az anyatejnek továbbra is magasabb a kalóriatartalma, mint a zöldség vagy gyümölcsféléknek.
- Első alkalommal ne készüljünk nagy adagokkal, inkább 1-2 kiskanálnyi ételt kínáljunk eleinte, akár az ujjunk segítségével.
- Olyan ételt kínáljunk, ami nem allergizál és a baba korának megfelelő állagú, hőmérsékletű, nagyságú.
- Engedjük a babának, hogy hozzányúljon az ételhez és felfedezze őket.
- Egyszerre csak egyféle új ételt vezessünk be és legalább 1 hét teljen el egy-egy újdonság között. Ha egy étel (például az alma) “átment a teszten”, tehát nem jelentkezett a babánál semmi szokatlan, akkor jöhet a következő ételféleség (például sütőtök). Újra 1 hétig csak ezt adjuk, de legalább 3-4 napig. Ha jól fogadja, elkezdhetjük kombinálni ezt a két ételt, tehát kaphat a baba almát sütőtökkel.
- Az étel állaga és mennyisége: A legtöbb baba először a leveket részesíti előnyben, a pépes ételtől esetleg öklendeznek vagy csak forgatják a szájukban. De olyan baba is akad, aki egyből a szilárdat enné, pl. a főtt sárgarépát kézbe fogja és úgy hajlandó csak megenni. Fontos, hogy vegyük figyelembe a baba igényeit, de tartsuk meg a fokozatosság elvét és maradjunk ésszerű kereteken belül. A hirtelen nagy mennyiségben bevezetett kiegészítő étel túl gyorsan csökkentheti a szopások számát, ami sem a babának, sem az anyának nem jó.
Mire ügyeljünk?
- Ne sózzuk és cukrozzuk a baba ételeit!
- Kerüljük a mesterséges édesítőszereket, ízfokozókat, színezékeket, a kész- és félkész ételeket!
- A fűszerekkel bánjunk óvatosan!
- Egészséges ételeket kínáljunk!
- Soha ne hagyjuk magára étkezés közben a babát!
- Ha előfordul a családban ételallergia lehetőleg minél később kerüljön bevezetésre.
- Figyeljük a baba reakcióit! Ha kiütéses lesz, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik,haspuffadás, véres széklet, esetleg nyűgösebb lesz és többször ébred éjszaka valószínűleg a bevezetett étel a bajok okozója. Ilyenkor ezt hagyjuk el, és próbálkozzunk vele később. Gyerekorvos és védőnő felé mindenképpen jelezni kell!
- Ne erőltessük az evést! Néhány allergiára hajlamos csecsemő 8-9 hónapos korban is visszautasítja az ételt. Ilyen esetben szoptassunk tovább, ha gyermekünk emésztőrendszere felkészült az új étel befogadására el fogja fogadni.
- Ha beteg a baba várjunk a hozzátáplálással, míg teljesen meggyógyul!
Mivel kínáljuk a babát?
Az első kiegészítő ételek általában gyümölcs, zöldség szokott lenni. Például: nyers vagy párolt alma, őszibarack, párolt vagy főtt sárgarépa, sütőtök, esetleg anyatejjel elkeverve.
A kész bébiételek viszonylag drágák, és néhány fajtájuk nem kívánatos alkotórészeket és tartósítószert tartalmaz. Ha bolti bébiételt használunk, olvassuk el a címkét, hogy pontosan meg tudjuk határozni, mi van benne és eldönthessük való-e a babának.
Az élelmiszerek bevezetésének sorrendje, nem kőbe vésett szabály, de fontos, hogy egyszerre csak egy új alapanyaggal kínáljuk a babát. Nem baj, ha az itt megadott időpontnál később kezd el a baba szilárd ételt enni, és nem ebben a sorrendben.
A glutén bevezetése
Egy pár évvel ezelőtti kutatásra alapozzák a glutén bevezetésének jelenlegi ajánlását, miszerint a cöliákia szempontjából nagy kockázatú gyerekeknél – ők azok, akiknek a családjában már előfordult cöliákia vagy az inzulinfüggő cukorbetegség – fokozott annak a kockázata, hogy cöliákiában megbetegszenek, ha a glutént 3 hónapos kor előtt vagy 7 hónapos kor után vezetik be az étrendjükbe. Ezért a 6 hónapos kort betöltött babáknak, az elsők között javasolták a gluténtartalmú ételféleséget. Azóta számos másik kutatási eredmény született, ami nem talált ilyen összefüggést. Az egyikben magyar kutatók (és alanyok) is részt vettek, ami az alábbi eredményre jutott:
“Nem járt előnnyel a glutén korai bevezetése azoknál a csecsemőknél, akik a cöliákia szempontjából magas rizikójú csoportba tartoznak, mivel ez nem csökkentette náluk a betegség kialakulásának kockázatát 3 éves korig – állapították meg ezzel foglalkozó kutatók.”
A teljes cikk itt olvasható: A korán bevezetett glutén nem csökkenti a cöliákia kockázatát >>>
A hozzátáplálási táblázatban a glutén tartalmú gabonák nem találhatóak meg!
Hozzátáplálási táblázat
A hozzátáplálásnál ügyeljünk a szezonálisan beszerezhető zöldségekre és gyümölcsökre.
Gyerek életkora (hó) | Anyatej | Tápszer | Gyümölcs | Zöldség | Hús | Tej-, tejtermékek | Gabonafélék[*] | Egyéb |
4-6 | 6 hónapos korig csak anyatej igény szerint (kb. 8-12 alkalommal naponta) | 6 hónapos korig csak tápszer | ||||||
6 | tápszer fokozatosan csökkenő mennyiségben, 2-3 hetente egy adag hagyható el, úgy, hogy kb. 500 ml/nap maradjon az adag | alma, őszibarack, meggy | sárgarépa, sütőtök, cékla, gesztenye | basmati rizs | ||||
7 | banán, körte
(narancs, citrom, paradicsom: ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, akkor csak egyéves kor után) |
Avokádó, cukkini, saláta (főzeléknek elkészítve), brokkoli, fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, tök, uborka sütve/főzve, passzírozott zöldborsó (héj nélkül) | csirke, pulyka | 1 kávéskanál kókuszzsír, tisztított vaj/1 dl főzelék, petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma | ||||
8-9 | szilva, ringló, sárgabarack, görög-, sárgadinnye, cseresznye | zöldborsó, karalábé, kelkáposzta, karfiol, csicsóka, vörös-, és fokhagyma (sütve vagy főzve) | marha, sertés, csirkemáj | bazsalikom, kakukkfű, borsikafű,, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán (igen kis mennyiségben) | ||||
10-11 | káposzta, padlizsán, rebarbara, mángold, és hetente legfeljebb egyszer spenót/sóska | köles | ||||||
12 | citrusfélék | uborka nyersen/savanyítva (reszelve), retek, vörös- és fokhagyma nyersen, paprika, paradicsom, kukorica | édesvízi és tengeri hal | tejtermékek[**] azon belül inkább a kecsketejből készült termékek | hajdina | méz, tojás, mandula, mák, mogyoró, napraforgómag, tökmag (olajos magvak darálva, héj nélkül), gyógynövényteák (menta, citromfű, csalán), gyümölcsteák | ||
18 | kivi, ribiszke, feketeribiszke, szeder, egres, csipkebogyó, áfonya, som, málna, eper, szamóca, déligyümölcsök (ananász, mangó, grapefruit, stb.) |
Elválasztás esetén előbb az ételt adjuk, utána, ha még kéri, szophat.[***]Elválasztódás esetén: szoptatás igény szerint, előbb szoptatás, utána egyéb étel.
[*] A glutén tartalmú gabonafélék bevezetéséről a “Glutén bevezetése” bekezdésnél olvashatsz.
[**] Ha a családban előfordult bármilyen allergiás megbetegedés (asztma, ekcéma stb), ételérzékenység, akkor a tejtermékek bevezetése megfontolandó és időben mindenképpen érdemes kitolni őket.
[***] Az elválasztást csak kényszerhelyzetben alkalmazzuk. A csecsemő érdekeit az szolgálja, ha az anyatej egyéves koráig meghatározó marad étrendjében, vagyis a szopások számát ne csökkentsük, s az anyatejes táplálás kétéves korig, vagy akár tovább is folytatható.
Első évben lehetőleg kerülendő ételek:
- Tehéntej , a családban előforduló bármilyen allergia esetén a tejtermékeket sem
- tojás
- szója
- citrusfélék
- apró magvas gyümölcsök 18 hó után
- kukorica
- méz
- babatej, babavíz
Feketelista – Kétéves korig lehetőleg ne adjuk!
- cukor, babapiskóta, keksz, ropi, chips, csoki, cukorkák
- tartósítószert, mesterséges színezéket, aromát, édesítőszert tartalmazó bármilyen étel
- Gyorsérlelésű, nitrites, adalékanyagokkal, színezékekkel tömött felvágottak, virsli, májkrém, szalonna, kolbász, füstölt húsok
- kóla és egyéb szénsavas üdítők
- dió és mogyoró (félrenyelés veszélye miatt)
Ajánlott irodalom:
LLL.hu
Meddig elég az anyatej?
The Womanly Art of Breastfeeding
W. Ungváry Renáta: A Kismama babakonyhája